enola straight

olyan világban ébredek, ahol egyetlen olyan szükségszerűség, törvény, vagy állandó nincs, amit akár két ember is ugyanúgy látna. budai otthonom felé pest irányában szállok a villamosra föl, a félig csukott ajtón kívül kapaszkodva nehéz hátizsákom induláskor menetirányba húzza testemet.

a dobozban mélyen alszanak már az egerek, nem így a kis bogarak, amelyek vígan buliznak körülöttük és rajtuk.