páldául azt hogy

hidak!
a folyamok a folyamok által álmodott lábak!

keringőre.

nem történt semmi baj, vagy ha igen, hát hozzá tartozik, mindenesetre nem haltam meg/tűntem el/töröltem ki magam a világból/medveperegyéb, csak annyi dolgom volt-van, hogy nehéz szublimálni és leírni ide. volna mit pedig. például tervbe vettem, hogy egy lenyűgöző stílusú, sebészi precízségű, ugyanakkor olvasmányos zenei tekintetű elemzést helyezek el. csak azt nem tudom, hogy igény volna-e rá. s ez tulajdonképp felhívás

időutazást tegyünk, magamtól idézek és minimum tizenöt év. jó?

"a távolságok legyõzésének záloga a hangosabb kiabálásban van, mert a hang terjed,

heló xx nem szeretlek dugjunk

heló xy úgy szeretlek igyunk

és a párt fogásába vesz, de fél fogára sem elég -esetleg az utódokon részesedik ezeríziglen, meg nem bocsát, de nem szabad mosolyogni, mert vészesen vékonyodik az a gerinc.

régi pár évemre gondolok, amikor hülyeségeket csináltam nagyon okosan, minden a helyén volt, hamar lírikussá tudott válni a hangnemem, mint egy szomorú favágóé, fájdalmas volt ó.

hóbortos voltam és bárgyú.

ráclófasz. tátra. homály ül a kerteken. tél csontkamrái. (szórja a keresztet az asszonynép magára) ilyenkor szoktam ülni a parton, és szúnyogcsípést megszokni próbálni (nem nehéz, röhögök).

jó azt kimondani, hogy "vagyunk".

a sínpár a mi sétálóutcánk, bébi.

miből él lulu, aki amikor fellép, mindenki menekül?

kína vöröse...

kapcsoljuk ki a fegyvereinket fiúk. az egyetlen megoldás az az, ha biztosítjuk egymást sírig tartó szeretetünkről. bőséggel belakmároztunk már egymás gondolatkészleteiből.

kinek édes, kinek keserű.

hát ennyi furaság kell, hogy kapjak levegőt egyáltalán. napi ezer kb.

cicuskám, tíz tájképből kilenc ismerős már nekem. és nyolc... nyolcat szeretek.

pontosan tisztában vagyok a hús rosszízű pontjaival.

de nem bírok meglenni nélküle.

kásás bűz lengi be a szobát. éles karmok vájnak a porhanyós húsba, báránykám.

eszünk.

azt mondják a döghús porhanyós.

mi vagyunk a legyek.

miért pont bárányt klónoztak először? van köze Jézushoz? biztosan van.

leírom a képet ami a fejemben van, ok?

homály ül a kerten, mint azt már botorkodtam.

a hold kelő fényét két különböző színű visszaverődésben figyelhetjük meg leginkább.

a kerítés egyik oldalán mozdulatlanul álló hatalmas kutya szemében sárgás fény lakik.

a kerítés másik oldalán a kalapos férfi sötét sziluettjéből furcsán kilógó puskacső végén bronzszínben táncol a holdfény, a puskacső finoman remeg, de azért a kutya fejére céloz folyton. (7 perce tart a mise)

a bronzszín és a sárga fény egymásra mered, két sötét kútja a.. minek is?

fél itt valaki?

a puska nincs megtöltve.

puszta illúzió.

magának varázsereje van, doktor bubba?

elviselhetetlenül biztonságos ez a hely.

van-e foga a nagyapámnak?

aki maga barkácsolja, pénzt takarít mög.

de vajon tényleg?

egy borítékban érkezik a jövő. kinyitja magát, és kihallatszik hirtelen a Gyár zenéje.-

az ember belemászik, és elküldi magát a közeljövőbe.

ki expressz, ki nem.

félidőben szólt a főnök, hogy most már figyeljenek a figyelmetlenek.

defunkciós perek

alanyeres józsefek

a jog jobb

a látvány párkányán

lángokban áll

a hajnal a reggel

alapváz megtör

kiforga kör

eltör

csorog a dorog

ma fitorog

holnap almalé

fényre nyíló égi kaszinó, eper banán eper hű férfiember gyümölcsön él.

a harang aranyból a terméketlenség keresztények által szentesített szimbóluma

a törvények alapja: a kalandrafel-szindróma

s vajh milyen törvények ezek? (analfabéta-gyanús a szerző!)

inni és gyűlölni? enni és szeretni.

e két teatralitás között kellene megfordítanunk a realitást édes (amely aztán régi romantikus elemeink tükrében valósággá torzulhatna), hiszen ittunk -tam, és szerettük egymást hajdan, ma inkább eszünk -szem, és gyűlöljük.

ez van.

ez van.

mindenkinek kenyér és rózsa."

szép emlék, és jó volt szerelmes kamasznak lenni, sokkal tehetségesebb az ember, amikor még nem figyel a következményekre, VAGY csak azokra figyel, és ezért érdekes.

fura, hogy elmúlik.

javított kiadás

teljesen nyilvánvaló, hogy a legjobban a medvémet szeretem a világon.

love comes thumbling

egy ponton becses nejem kistestvérével (akinek dedikált számot a kaláka!) kézen fogva elindult, hogy megkeressenek engem kővágóőrsön, ahol éppen azzal foglalatoskodtam, hogy a csodaszép utcákat róva megfigyeltem a táj és a tájépítészet különös összefüggéseit. amikor végre rám leltek, akkor én annyira meghatódtam ettől, hogy rögvest meghívtam őket egy közeli cukrászdában fagyira.

eddig frankó.

amikor azonban a közel három éves jövendőbeli sógorom kijelentette, hogy haladéktalanul pisilnie kell, és kezdte lehúzni a nacit a cukrászda kellős közepén, akkor elszántam magam, hogy ezt a helyzetet márpedig megoldom, úgyhogy fölkaptam a kis széltolót, és beszállítottam a mosdóba, ahol éppen a mellkasáig ért a wc-csésze. fölnézett rám a kölök, és azt mondta, de olyan hangon, hogy nem csak a szerelmes nők, de a határozott férfiak szíve is megolvad, hogy: "becélozol?", hehehe, most is nevetek, és mondtam, hogy persze, és segítettem neki beletalálni, igazán férfias kollegialitás alakult ki egy pillanat alatt, el is helyezett egy tézismondatot a kisfiú, mondván "apa is így csinálja", amire nyilván azt mondaná a vérszívó ügyvédem, hogy pff, beteg papok és a ministránsok, de valójában az idő furcsa sietsége és az apai ösztönök hirtelen ébredése a hibbant világ sötét szobájában szövétnek gyanánt, leginkább így hívhatnók, na most ez mindegy, a lényeg, hogy

akkor robbant föl és pukkant miriádokra a fejemben az augusztus huszadikai tüzijátékot simán ülve hagyó gondolat, hogy meglehetősen hétköznapi -kéjesen az-, ahogyan viselkedem, és ami történik velem, márpedig a legendásan szürreális vilmos atyával nem lehet, hogy nem történt valami, ami a valóságot, mint homályos tükröt kettébe repeszti, és azonnal eszembe is jutott, hogy ó dehogynem, volt ilyen pillanat ezen a nyáron is, jóllehet, idén nem költöztem ki az erdőbe, meg nem ültem lóháton, meg semmi ilyesmi, de mégis, volt egy pillanat, és aztat most le is írom schlagwortokban;

amikor valahogyan kerítettem egy, a huszadik század első évtizedében készített hét húros(!) gitárt, ősi húrokkal, amiken már csak a Szentlélek tudott pengetni, meg én, és a nagy teraszon pengetve próbáltunk egymásra rímelni hangügyileg rejtélyes bátyámmal, aki pedig a laptopján egy zongoraprogrammal klimpírozott a gombokon, és erősen sütötte a nap az észt söreinket az asztalon, ami pedig egy sziget tengerközeli házának az erkélyén állt; hiiumaa szigetéről beszélünk.

na az fura volt.

twá

egészében jó írás, nagyrészt egyetértek, csak az első és az utolsó mondata fura.

"A világ arra való, hogy az okos nemzetek más kárán tanulhassanak."
hát szerintem nem erre való a világ, a való világ, de most nem hozakodom elő a világról alkotott nézeteimmel, inkább az utolsó -két- mondat sajátos tartalmi ellentmondását említeném meg:

"Kár, mert ha lenne, hamar kiderülne, hogy mire elég nagyon szlováknak, nagyon magyarnak, nagyon hutunak lenni önmagában. Semmire azon kívül, hogy a világ maradéka beszámíthatatlan büdös bunkóként azonosítsa őket, általuk az egész nemzetet, és az okosabbak felismerhessék a hibát, amit ők majd nem követnek el."

nos, ha a világ maradéka általuk egy egész nemzetet könyvel büdös bunkónak el, akkor szerintem a világ maradéka sem lehet sokkal okosabb, mint a nagyon hutuk, hm?

mary lincs manson

ezt most úgy fogom megírni, hogy ne lehessen tudni, kivel értek egyet, hehe, de ezt nem azért csinálom, mert nincs véleményem, vagy nincs merszem állást foglalni, hanem azért, mert leginkább önmagammal értek egyet, valamint egy emberi kérdést sem vagyok képes annyira komolyan venni, hogy komolyan vegyem magam, vagy bárkit.

szóval tiltakozik a győri egyházközség marylin manson ellen, jobban fogalmazva fölhívást intézett a hívekhez, hogy imádkozzanak azokért, akik mansont hallgatják.

társadalmunk szekuláris része pedig ezen háborodott föl, illetve -véleményem szerint a nem eléggé tájékozottságból kifolyólag- az egyház ellen, úgy általánosan. és mint általában. mi az, hogy az egyház? ha az egyházat el lehet ítélni általánosan, tehát minden vallásos embert, akkor cigánybűnözés is létezik, vagy a feketék ab ovo alsóbb rendű emberek? ne máár...

én például, aki vallásos, sőt egyházi vagyok (milyen egyházi, hm?), nem tiltakozom marylin manson ellen, mert pont hidegen hagy. itt is azon álláspontot képviselem, amit a 'ma bort iszom, holnap nem lesz' ősi latin mondásának az én értelmezésem ad: nem bor nem lesz holnap, hanem a holnap nem lesz.

srácok, be kéne tiltani a cenzúrát? nektek nem szól valami titkos vészcsengő valahol a tarkótok környékén ettől?